Oldalak

2014. április 7., hétfő

15. Rész Hogy mi?!

Sziasztok!!!! Hoztam az új részt!! Kicsit rövid lett de szerinetem annál fordulatosabb. Amugy már az előző rész kirakása után hozzá kezdtem de nem volt rá idöm kijavítani a szövegeben a hibákat úgy hogy bocsánat hogy ilyen későn hozom.Jó olvasást!!!! ;) Véleményt írjatok!!!!!






Elbaszok mindent... Nyugtáztam le magamban.. Arcomat párnámba furva sírtam.. Ugy egy órát töltöttem összeroskadva az ágyamon. Kavaroktak bennem az érzelmek. Gondolkoztam, gondolkoztam és gondolkoztam.. Hogy min? Az bizony jó kérdés. De hirtelen eszembe jutott valami amit nem tudtam kiverni a fejemből. Tudtam hogy rossz ötlet de valami nagyon hajtott. Valami ami megakadályozta hogy máshogy tegyek.  Elmegyek és beszélek Harry-vel.  Hihetetlen gyorsasággal kipattantam könnyben úszó ágyamból. Kifésültem kócos hajam, átöltöztem felkentem magamra egy kis sminket. Ezután indultam. Beültem frissen szerzett kocsimba amit apámtól kaptam. Beindítottam majd ráléptem a gázra. Benyomtam a rádiót hogy az elterelje zűrös gondolataim. De nem nagyon segített. Gyorsabban hajtottam a megengedettnél és pár pirosan jelző táblán is áthajtottam figyet hányva a törvényekre.

Mikor megérkeztem Zayn nyitott ajtót. Ezen nagyon meglepődtem.

-Hello! Hol van Harry? Beszélnem kell vele! De sűrgősen!! -jelentettem ki zsebre tett kézzel.

-Szia Sam. Öhm elment kiszellőztetni az agyát. Bocs ha megbántalak de mit csináltál vele? Teljesen magába fordult. Haza jött beviharzott a szobájába becsapta az ajtót és ott üvöltött egyet ami nagyon fura volt tőle, aztán gondolom átöltözött. Kijött a konyhába míg mi a fiukkal kártyáztunk. -mutatatott hátra az ujjával. - Kivett a hűtőből pár italt aztán  amijen hamar jött olyan gyorsan hagyta el a házat azzal a címszóval hogy "gondolkodnia kell,,.. Majd vitte a kocsiját és elment. Ilyennek még soha nem láttam. Mi történt?

-Hát bocsi hogy ezt mondom de ez csak kettőnkre tartozik. -vakartam a fejem lelkiismeret furdalással. - Nem tudod véletlenül mégis hova mehetett?- kérdeztem végül aggódva.

-De van egy tippem. Elvigyelek? Kérlek hadd menjek el a fiúk már kibirhatatlanok. Főleg Louis a répás storiaival. -fújt egyet majd a válaszra várt. -Meg úgy is ki szerettem volna próbálni a piros ferrarid. -nézett a hátam mögé ahol a kocsim parkolt.

-Igen persze. Nagyon hálás lennék érte. -mondtam majd megindultam az autó felé.

-Jajj. Sam... Tudsz várni egy kicsit amíg rendbe hozom magam?

-Hát persze de légyszi csipkedd magad!!

Zayn gyorsan átöltözött. Az úton nem sokat beszéltünk.Megkérdeztem tőle hogy miért vannak Harry házában hogy ne legyen kínos a csend. Mire ő azt mondta hogy mert rendezett egy kisebb baráti bulit de hát ebből már nem lesz semmi. Ez is az én hibám. Nem csak az én életem rontottam el hanem két fiúét is akik ráadásul közel álltak a szívemhez.Nagyon közel.  A tájat néztem ami kezdett egyre ismerősebb lenni. Aztán beugrott ahogy megláttam azt a kis tavat.Ide hozott mikor, mikor még nem ismertem igazán és volt olyan jó lelkű hogy elhozott a korházból. Majd megkért hogy jöjjek ki vele a tóra. Emlékek törtek fel bennem. Emlékeztem a félelemre ami elfogott amikor behajtott a köves útra. Egy lélek sem volt a környéken ahogy most sem. Az első csókunk. Igen itt történt meg. A kocsi megállt egy másik melett ami bizonyára Harry-é lehetett.

-Akkor most mi legyen? -kérdezte Zayn.

-Vidd a kocsit valószínű hogy Harry visz haza. Ha meg nem akkor telefonálok. -mondtam ajtót nyitva.

-Oké...

Kiszálltam. Meg vártam míg elhajt aztán szememmel kutatni kezdtem Harry göndör haja után hátha meglátom valahol. Ahogy a tó felé közeledtem meg is láttam. Velem háttal állt és az eget kémlelte. Kezében egy jó nagy üveget tartott. Erős szesz szag ütötte meg az orromat. Teqila. Ismerem ezt a szagot. Apám kedvenc itala. Harry melett még három üveg feküdt a földön. Hál Isten azok még teli voltak.Ahogy állt ott hirtelen elfelejtettem hogy mégis mit akarok mondani, vagy hogy egyáltalán miért jöttem el hozzá.

-Harry. -szólítottam halkan. De elég volt ahhoz hogy meghallja. Megfordult majd rámnézett. Sóvárgó szemei megigéztek. Sírás kerülgetett igyekeztem küzdeni ellene.  Arca pirospozsgás volt. Édesen rám mosolygott majd meg döbbenés jelent meg az arcán.

-Sam? Te vagy az?  Mit keresel itt? Honnan tudtad hogy itt vagyok? -közelebb lépett. És egyre közelebb és közelebb jött. Az üveget leejtette a földre ami nagy huppanással ért földet... -Ha ez egy álom vagy csak képzelem akkor használjuk is ki. Nem igaz??  - mondta. Ebből láttam hogy kicsit megártott már neki az alkohol. A szemeiben mégis láttam hogy még józan. Már csak egy hajszál választotta el a szánk. Majd az a töredéknyi távolság is megszünt. Csókja forró volt érzelemmel teli. Ez még Noah csókjait is felül múlta. Amit fájó szívvel vallottam be magamnak.  Hosszan csókolt  és én nem ellenkezdtem.Túl jól esett. Két kezemmel átfogtam a nyakát majd csókunk közben elkezdtem a haját babrálgatni. Csókunk csak akkor szakadt meg mikor már mindketten levegőért esdekeltünk . Nem engedett el szorosan magához vont. Mellkasába fúrtam az arcom. Elkezdte a nyakamat csókolgatni mialatt kezei a pólómat húzták le lázas testemről. Most már egyszál melltartóban öleltem miközben ő csókokkal kényeztette a nyakam.Abba hagyta majd számat kutatva ezt súgta.: ÉN SZERETLEK  SAM!!!!! Megtalálva ujabb csókot kaptam. Lázas vágytól fütött csók volt. Szép lassan húztam a pólóját felfedezve szépen kidolgozott izmait. Újra hajába túrtam mire ő kezem után nyúlt. Mikor megtalálta össze kulcsolta kezünket.  Aztán újra eltávolodott.

-Sam. Sam ,Sam Mond hogy nem álom! -egyre csak ezt hajtogatta.

-Nem persze hogy nem.... -mondtam nyugtatgatva. Aztán már csak a nevemet mondta.


Kipattant a szemem. A szobámba voltam. Megan tornyosult felém. A nevemet mondogatta. Ezt álmodtam volna? Mégis miért érzem úgy hogy bárcsak megtörtént volna mind ez? Ujabb könycsepp szánkázott le az arcomról.

-Sam. Mi történt? Már kerestelek. Mindenki elment. A fiúk kiviharoztak és elmentek. De félek. Rendőr autó hangját hallottam. És attól félek hogy Harry és Noah össze verekedett. - hadarta el kétségbeesetten. Majd én is meghalottam a szirénát. De nem csak rendőr autó volt hanem mentő is. Ez is miattam történt. Minden az én hibám..........





*Vera*















1 megjegyzés: