17. rész Korház..

Sziasztok!! Jöttem az új résszel. És ezúton kívánok mindenkinek kellemes husvéti ünnpeket és sok locsolót!!! :D  Jó olvasást és további szép napot nektek....







"-Nem tudtam hogy egy ilyen verekedésből életveszély is lehet...."

-És mondja csak meddig tartják kómában? Belehet menni hozzá?  -bocsánatot szerettem volna kérni tőle bár tudtam hogy nem hallja. Igazából nem is nagyon érdekelt hogy hallja e vagy sem. Vele szerettem volna lenni..

-Addig amíg szükséges kómába kell tartani. A törött csontoknak be kell forniuk mivel ezek okozzák a legnagyobb fálydalmat számára. Aztán még ott vannak azok a mély vágások amelyekből még mindíg dől a vér. Persze be lehet menni de csak akkor ha bírja a látványt. Nem akarunk több beteget már így is sok van. Az ápolónők óránként fogják újra kötözni a sebeket addig viszont ki kell jönnie.  -azzal tovább is ment. Bementem azon az ajtón amin kilépett az előbb. Noaht gépekre kötve találtam nyakig betakarva. Csak a gép pittyegése hallatszott a szobában. Noah holt sápadt volt. Az arcán itt ott be volt kötve. Mind átázott. Csupa vér volt.  Oda mentem az ágyához és megfogtam a kezét. Meg pusziltam az arcát.

-Noah én nagyon sajnálom. Én nem akartam.  -könnyeim gyors folyóként hullottak a szememből.  Takarójára hajtottam a fejem és úgy maradtam míg nem egy ápoló lépett be. Udvariasan kitessékelt a szobából én pedig kimentem addig a váróba meginni egy kávét. Az ujjaim remegtek ahogy megfogtam a forró kávéval teli poharat. Lassan szürcsöltem az italt. Még mindíg nem akartam elhinni. Minden olyan gyorsan történt. És miattam.......

... Végig bent voltam Noah-nál. A nővér vagy 5 ször kicserélte a kötéseket de még mindíg nem állt el a vérzés. Mikor legutóbb kijöttem tőle a szülei épp akkor jöttek be sápadtan és kisírt szemmel..

-Szia Sam. Hogy van Noah? Hol van?  Mi történt? Életben van? -kérdések száza hagyta el az édesanyja száját. Én csak a levegőt kapkodtam és már már zokogtam.

-Megműtötték. Súlyos az állapota. Most cserélik a kötéseket mert még mindíg vérzik. De bemehetnek hozzá miután kijött a nővér.. -mondtam olyan érthetően amennyire tudtam.

-Köszönjük hogy vigyáztál rá amíg mi beértünk. -mondta most az édesapja majd minketten megöleltek. Miután kijött a nővér hagytam hogy most ők vegyék át a helyem. De nem akartam ott hagyni.

 Hirtelen rezegni kezdett a mobilom. A kijelzőn Megan neve állt. Gyorsan felvettem...

-Szia Megan. mondjad..

-Szia Sam. Most mentek el a rendőrök és magukkal vitték Harryt.. Bilincsben. -földbe gyökerezett a lábam. Tudtam hogy ez lesz de akkor is.. Harry a barátom. Mit is beszélek?! Hisz majdnem megölte azt az embert akit szeretek.

-Aki képes össze verni a barátomat akit ráadásul szeretek az a börtönbe való. Legalább a rendőrök meg mentették tőlem. Mert én nem kíméltem volna meg az életét az biztos..... -mondtam dühösen..

-Jól van igen megértem. De Sam. Amit tett azt csakis érted tette. Szeret téged Sam. Ezzel megmutatta hogy érted bármire képes. Még ölni is képes érted.

-És még a pártját fogod Megan? Egy gyilkosnak? -keltem ki magamból.

-Ő nem gyilkos. Nem halt meg Noah. Ezt te is jól tudod.

-Még nem. Úgy megverte hogy 4bordája eltört az arca már nem lesz olyan szép mint volt. Már soha nem lesz a régi. Szóval egy  énjét megölte úgy hogy joggal nevezem őt gyilkosnak.... -ezzel kinyomtam a telefont. Nem volt kedvem tovább veszekedni. De tudtam hogy mihez lenne kedvem.. Levetni magam egy hídról..... Tudtam hogy Megannak igaza van. Hogy Harry megtenne értem mindent. De akkor is megérdemli a sorsát.........









*Vera*

16.Rész.-Életveszély

Hy Girl's meghoztam az új részt :*














"Rendőr autó hangját hallottam. És attól félek hogy Harry és Noah össze verekedett. - hadarta el kétségbeesetten. Majd én is meg hallottam a szirénát. De nem csak rendőr autó volt hanem mentő is. Ez is miattam történt. Minden az én hibám."Megant ott hagytam és lerohantam hogy megnézzem mi történik oda kinn.Az ajtó előtt megálltam és szuszogva fogtam meg a kilincset.Bevallom féltem kinyitni az ajtót.Nyikorogva nyílt a fa ajtó.Sokkolt ami fogadott.Noah vére Harry újpercein piroslanak.Noah-t pedig újra élesztik.Szemem megtelt könnyel és a földre rogytam.Mind az én hibám.Ön gyűlölet lángolt fel bennem.Ezt viszont hanyagolnom kellett oda rohantam Noah-hoz és fogtam a kezét.


-Noah.-Kiabáltam neki, mivel nem lehetett semmit sem  hallani a szirénáktól és a felriadt kutya ugatásoktól.Nem reagált rá.Ekkor a 2 méterre mögöttem lévő Harry-re felnéztem.Érezni lehetett az alkohol szagát rajta.Szembe nézett velem majd lesütöttem szemeimet és visszafordultam Noah-hoz.Nem érdekel Harry,tönkre tette az életemet,és majdnem megölte az exemet.Megan a hátam mögé rohant és letérdelt mellém.Kirázott a hideg ahogy láttam hogy Noah teste teli van zuzódásokkal,nyílt sebekkel amiből szivárgott a vér.Féltem hogy túl sok vért veszít míg megpróbálják újból éleszteni.


-Nem lessz semmi baj.Nyugi.-Nyugtatott.

-Megan.Mi az hogy nyugi?Lehet Noah meghal.-és ismét sírásba kezdtem.Ekkor megszólalt a pulzus mérő.Sikerült.Milliónyi tonna felszabadult bennem mikor pityegett az a kis műszer és újra lélegzett a fiú.A mentők felkapták a hordágyra és azonnal betették a kocsiba.Ahogy menni akartam az autóhoz Harry mellett mentem el,megfogta a kezemet próbált egy helyben tartani de én kirántottam a kezemet enyhén véres kézfejei közül majd még ránéztem egy szánalmas tekintettel és otthagytam.


*****


4 óra telt el.A nővér nyugodtan tolta ki a beteget a műtőből.Majd betolta az egyik kórterembe.Miután kijött onnan oda mentem hozzá.


-Jónapot.Ha annak lehet mondani.Noah Payne-nek milyen az állapota ha megkérdezhetem?-Sokkal jobban izgultam a válaszán mint eddig.

-Jónapot.Igen persze.Noah állapota életveszélyes sajnos.Mikor behoztuk nagyon sok vért vesztett és nyílt sebek , zúzódások is találtunk a teste egyes pontjain és 4 bordatörése van neki.Egyenlőre mesterséges kómában tartjuk mert túl nagy lenne neki a fájdalma ha ébren lenne.

-Értem.Köszönöm az infót.-Nem tudtam hogy egy ilyen verekedésből életveszély is lehet....

15. Rész Hogy mi?!

Sziasztok!!!! Hoztam az új részt!! Kicsit rövid lett de szerinetem annál fordulatosabb. Amugy már az előző rész kirakása után hozzá kezdtem de nem volt rá idöm kijavítani a szövegeben a hibákat úgy hogy bocsánat hogy ilyen későn hozom.Jó olvasást!!!! ;) Véleményt írjatok!!!!!






Elbaszok mindent... Nyugtáztam le magamban.. Arcomat párnámba furva sírtam.. Ugy egy órát töltöttem összeroskadva az ágyamon. Kavaroktak bennem az érzelmek. Gondolkoztam, gondolkoztam és gondolkoztam.. Hogy min? Az bizony jó kérdés. De hirtelen eszembe jutott valami amit nem tudtam kiverni a fejemből. Tudtam hogy rossz ötlet de valami nagyon hajtott. Valami ami megakadályozta hogy máshogy tegyek.  Elmegyek és beszélek Harry-vel.  Hihetetlen gyorsasággal kipattantam könnyben úszó ágyamból. Kifésültem kócos hajam, átöltöztem felkentem magamra egy kis sminket. Ezután indultam. Beültem frissen szerzett kocsimba amit apámtól kaptam. Beindítottam majd ráléptem a gázra. Benyomtam a rádiót hogy az elterelje zűrös gondolataim. De nem nagyon segített. Gyorsabban hajtottam a megengedettnél és pár pirosan jelző táblán is áthajtottam figyet hányva a törvényekre.

Mikor megérkeztem Zayn nyitott ajtót. Ezen nagyon meglepődtem.

-Hello! Hol van Harry? Beszélnem kell vele! De sűrgősen!! -jelentettem ki zsebre tett kézzel.

-Szia Sam. Öhm elment kiszellőztetni az agyát. Bocs ha megbántalak de mit csináltál vele? Teljesen magába fordult. Haza jött beviharzott a szobájába becsapta az ajtót és ott üvöltött egyet ami nagyon fura volt tőle, aztán gondolom átöltözött. Kijött a konyhába míg mi a fiukkal kártyáztunk. -mutatatott hátra az ujjával. - Kivett a hűtőből pár italt aztán  amijen hamar jött olyan gyorsan hagyta el a házat azzal a címszóval hogy "gondolkodnia kell,,.. Majd vitte a kocsiját és elment. Ilyennek még soha nem láttam. Mi történt?

-Hát bocsi hogy ezt mondom de ez csak kettőnkre tartozik. -vakartam a fejem lelkiismeret furdalással. - Nem tudod véletlenül mégis hova mehetett?- kérdeztem végül aggódva.

-De van egy tippem. Elvigyelek? Kérlek hadd menjek el a fiúk már kibirhatatlanok. Főleg Louis a répás storiaival. -fújt egyet majd a válaszra várt. -Meg úgy is ki szerettem volna próbálni a piros ferrarid. -nézett a hátam mögé ahol a kocsim parkolt.

-Igen persze. Nagyon hálás lennék érte. -mondtam majd megindultam az autó felé.

-Jajj. Sam... Tudsz várni egy kicsit amíg rendbe hozom magam?

-Hát persze de légyszi csipkedd magad!!

Zayn gyorsan átöltözött. Az úton nem sokat beszéltünk.Megkérdeztem tőle hogy miért vannak Harry házában hogy ne legyen kínos a csend. Mire ő azt mondta hogy mert rendezett egy kisebb baráti bulit de hát ebből már nem lesz semmi. Ez is az én hibám. Nem csak az én életem rontottam el hanem két fiúét is akik ráadásul közel álltak a szívemhez.Nagyon közel.  A tájat néztem ami kezdett egyre ismerősebb lenni. Aztán beugrott ahogy megláttam azt a kis tavat.Ide hozott mikor, mikor még nem ismertem igazán és volt olyan jó lelkű hogy elhozott a korházból. Majd megkért hogy jöjjek ki vele a tóra. Emlékek törtek fel bennem. Emlékeztem a félelemre ami elfogott amikor behajtott a köves útra. Egy lélek sem volt a környéken ahogy most sem. Az első csókunk. Igen itt történt meg. A kocsi megállt egy másik melett ami bizonyára Harry-é lehetett.

-Akkor most mi legyen? -kérdezte Zayn.

-Vidd a kocsit valószínű hogy Harry visz haza. Ha meg nem akkor telefonálok. -mondtam ajtót nyitva.

-Oké...

Kiszálltam. Meg vártam míg elhajt aztán szememmel kutatni kezdtem Harry göndör haja után hátha meglátom valahol. Ahogy a tó felé közeledtem meg is láttam. Velem háttal állt és az eget kémlelte. Kezében egy jó nagy üveget tartott. Erős szesz szag ütötte meg az orromat. Teqila. Ismerem ezt a szagot. Apám kedvenc itala. Harry melett még három üveg feküdt a földön. Hál Isten azok még teli voltak.Ahogy állt ott hirtelen elfelejtettem hogy mégis mit akarok mondani, vagy hogy egyáltalán miért jöttem el hozzá.

-Harry. -szólítottam halkan. De elég volt ahhoz hogy meghallja. Megfordult majd rámnézett. Sóvárgó szemei megigéztek. Sírás kerülgetett igyekeztem küzdeni ellene.  Arca pirospozsgás volt. Édesen rám mosolygott majd meg döbbenés jelent meg az arcán.

-Sam? Te vagy az?  Mit keresel itt? Honnan tudtad hogy itt vagyok? -közelebb lépett. És egyre közelebb és közelebb jött. Az üveget leejtette a földre ami nagy huppanással ért földet... -Ha ez egy álom vagy csak képzelem akkor használjuk is ki. Nem igaz??  - mondta. Ebből láttam hogy kicsit megártott már neki az alkohol. A szemeiben mégis láttam hogy még józan. Már csak egy hajszál választotta el a szánk. Majd az a töredéknyi távolság is megszünt. Csókja forró volt érzelemmel teli. Ez még Noah csókjait is felül múlta. Amit fájó szívvel vallottam be magamnak.  Hosszan csókolt  és én nem ellenkezdtem.Túl jól esett. Két kezemmel átfogtam a nyakát majd csókunk közben elkezdtem a haját babrálgatni. Csókunk csak akkor szakadt meg mikor már mindketten levegőért esdekeltünk . Nem engedett el szorosan magához vont. Mellkasába fúrtam az arcom. Elkezdte a nyakamat csókolgatni mialatt kezei a pólómat húzták le lázas testemről. Most már egyszál melltartóban öleltem miközben ő csókokkal kényeztette a nyakam.Abba hagyta majd számat kutatva ezt súgta.: ÉN SZERETLEK  SAM!!!!! Megtalálva ujabb csókot kaptam. Lázas vágytól fütött csók volt. Szép lassan húztam a pólóját felfedezve szépen kidolgozott izmait. Újra hajába túrtam mire ő kezem után nyúlt. Mikor megtalálta össze kulcsolta kezünket.  Aztán újra eltávolodott.

-Sam. Sam ,Sam Mond hogy nem álom! -egyre csak ezt hajtogatta.

-Nem persze hogy nem.... -mondtam nyugtatgatva. Aztán már csak a nevemet mondta.


Kipattant a szemem. A szobámba voltam. Megan tornyosult felém. A nevemet mondogatta. Ezt álmodtam volna? Mégis miért érzem úgy hogy bárcsak megtörtént volna mind ez? Ujabb könycsepp szánkázott le az arcomról.

-Sam. Mi történt? Már kerestelek. Mindenki elment. A fiúk kiviharoztak és elmentek. De félek. Rendőr autó hangját hallottam. És attól félek hogy Harry és Noah össze verekedett. - hadarta el kétségbeesetten. Majd én is meghalottam a szirénát. De nem csak rendőr autó volt hanem mentő is. Ez is miattam történt. Minden az én hibám..........





*Vera*