5.Rész-Csók?!

Sziasztok csajok meghoztam az új részt!! (*vera*)  Bevallom nem szeretnélek titeket megbántani de nem nagyon szerettem az One Directiont mostanáig. Az új számuk a Stori Of My Life  valami eszméletlen jó. Most igencsak megkedveltem őket. Bevallom Liem még be is jön nekem. :) Olyan cuki. :) . Na de nem is húzom tovább az időtöket. Remélem tetszeni fog és nem lett olyan uncsi ahogy én látom.
UI: Imádlak Liem. :D







Fogtam egy éles pengét majd végig húztam a csulómon egyet még egyet majd mégegyet. Aztán minden elsötétült.


Korházban ébredtem egyedül egy tök üres szobában. De ebben a pillanatban döbbentem rá hogy most úgy elkiabáltam magam mint annak a rendje. Anya őrültként törte be az ajtót majdnem szószerint merthogy az ajtó kicsit megvonaglott.

-Te meg mi a büdös francot csináltál kislányom!? Anyira aggódtam érted.

-Először is örülök hogy itt vagy. Másodszor már egy 17 éves lányt nem lehet kislánynak nevezni. Harmadszor az ugy volt hogy...- na most megakadtam. Nem tudtam mit mondani. Eszemben se volt hogy elmondjam anyunak az igazat. Ugyhogy gyorsan kitaláltam valamit.-Ráestem a pengére és pont a csuklómat vágta meg.-de túl gyorsan hadartam ami anyának is feltűnt.

-Nem most jöttem le a falvédőröl Sam. Mi kéztetett arra hogy elvágd az ereid? Mert ugye ha elestél volna akkor nem 10 hanem csak 1 vágás lenne a kezeden. És most nem az intenzíven feküdnél vérátömleztés után hanem valószinüleg otthon nyomnád az ágyat....-anyu igencsak kiborult. Persze esze ágában sem volt abba hagyni a korholásomat.  Valjuk be tényleg nagy hülyeség volt. Enyhén szolva majdnem feldobtam a bakancsot. Várjunk csak most nem Harry nevét említette?!

-Roszul hallok vagy tényleg Harry-t említettél?-csak azt ne mondja hogy Megan elmesélte az egészet. Na akkor rendezheti a temetését. Mármint nem anya hanem Megan.

-Ó igen. Még jó hogy ott volt. Ő törte be az ajtót. Ha nem teszi akkor, akkor még talán -anya sírva fakadt. Utáltam mikor sír. Egy hónapba vagy 3-szor megcsinálja. Persze mikor menstruál akkor sokkal roszabb. Nem tudom apu hogy birta ki melette. Nehezen az biztos. Na de hogy Harry mentett meg?! Ahj ne már legfejebb hogy lásson pucéran. Nem tudom elhinni. Erre szokták mondani hogy a kutyából nem lesz szalonna. Persze ha valaki olyan éhes még a kutyát is megeszi. Van egy ilyen ismerősöm. Na de ebbe inkább nem megyek bele. A jó az egészben hogy Megan nem mondott el mindent.

-Szóval meg kell hálálnod neki.

-Harry-nek soha. -és ebben a pillanatban esett le mit mondtam. Hupsz ezt nem kelett volna hogy kimondjam.

-Miért is?-vágott anyám egy grimazt majd meglepődöttség szálta meg az arcát.

-Azt neked nem kell tudni.-vágtam rá hirtelen. De aztán büntudatom is lett e miatt hogy így lekoptattam.-Anyu bocsi de nagyon fáradt vagyok. Szerintem menj haza. Megleszek egyedül is.-mondtam most már gyengéden.

-Jól van! De ne csinálj semmi hülyeséget!!-mondta majd csókot nyomott a homlokomra. Mikor anya távozott lehunytam a szemem és már el is aludtam.





Pislákolva keltem fel. Egy alak mellettem ült gondoltam biztos Megan vagy anyu az. Megdörzsöltem a szemem. Nem anyu volt se Megan.  Harry ott ült és engem bámult. 'Te jó ég mit keres itt.'

 -Te meg mi a büdös fenét csinálsz itt? Takaródj ki innét!!-üvöltöztem hogy a nővérek meghallják.
-Neked is szia. Csak azért jöttem mert sajnálom ezt az egészet. Tudod sokszor vannak ilyen düh kitöréseim ahogy azt tegnap is láttad. Én nem akartalak bántani csak.......

-Nem érdekel hogy mit akarsz bemesélni. Kösz hogy betörted az ajtót de nem kellett volna. Hagyhatál volna meghalni. Mert azt akartam. A menybe vagy ne adja Isten a pokolba legalább nem tudtál volna idegesíteni. Most bezzeg hála neked újra itt vagyok és újra tele van a hócipőm. Veled.-most komolyan tiszta olyan vagyok mint anyu mikor kiakad. De most nagyon de nagyon ideges voltam. Legszívesebben megfogtam volna egy szikét és újra elvágtam volna  az ereim. Csak tudnám hol tárolják a szikéket.

-Egyáltalán nem bánom hogy megmentettelek. Sőt ez volt az első hőstettem. Büszke vagyok magamra.

-Arra is büszke vagy hogy miatad tettem?-ordítottam. Harry már a fölét fogta. Érdekes képet vágott. Olyan bünánó volt. Đe lehet hogy ez csak maszk hogy megsajnáljam.

-Én mondtam már hogy sajnálom. Nem akartalak meglesni. Csak nem hagyhattam ott egy szépséget. Tudod álandóan te jársz a fejemben....

-Nagyon nem érdekel mit érzel irántam. Sőt te sem érdekelsz. Szóval el lehet tünni a szobából. És ne feled van még egy bekötözetlen kezem ugyhogy jól vigyázz mert kezd éhes lenni és ha nem tünsz el ebben a pilanatban megengedem magamnak hogy az öklöm megkóstolja azt a szép kis pofád. Tudod ha valaki felboszant az arcomon 42 izom rándul össze. De csupán csak 4 izom kell ahhoz hogy kinyujtsam a kezem és pofánvágjalak.-ha 1-0 nekem. Ez szép volt csajszi. Ha most nem lenne itt Harry meg is veregetném a vállam.

-Na jó elmegyek. Na de nem azért mert félek az ép kezedtől.-felém kezdett hajolni. Most meg mire készül? Már majdnem az arcomhoz ért az ajka. Meg akartam akadályozni hogy az arcomra csókot nyomjon, hirtelen elfordítottam a fejem de roszul sült el a dolog mert hogy az a puszi amit az arcomra tapaztott volna a számon landolt. Hogy a fene egye meg.

-Te mégis mit képzelsz?- a kérdő mondatot befejezbve  meglendítettem az ép kezem és pofon vágtam. Bevallom jól esett talán tulságosan is. Harry arcát fogta. "Ugy kelett." Aztán szó nélkül kisétált.....