3.Rész- A buli

Sziasztok csajok!!  Vera volnék. Én vagyok a másik szerkeztő író. Kicsit eltér az irás módunk a Julcsival de igyekszem leutánozni. Rólam még anyit hogy szeretek írni és olvasni. Na de nem is húzom az időt. Remélem tetszeni fog ez a rèsz is. És véleményt irjatok!!

Mikor beléptem az ajton az volt a legelső gondolatom hogy el kell tünöm inét de nagyon gyorsan. Mindenhol pánk hajú, kifestett szemű, fekete ruhás tinik táncolnak kezükben mindenféle löttyel ami olykor nagy csörrenésel a földön landolt. Bár a fülsüketítő zenétől semmit nem lehetett hallani és látni se lehetett a nagy disco füsttől. Megan hirtelen megfogta a kezem és a bárpulthoz húzott.
-A legütősebb italból ketőt.-üvöltötte a pultosnak.
-Te mit kérsz?-fordult hozzám.
-Één nem kérek semit. De azért köszi.-torkom szakadtából kiabáltam de olyan hangos volt a zene hogy még a saját hangomat sem hallotam.
-Ne legyél már ijen beszari. Ez még csak alkohol. - a még szócska igencsak ki volt hangsúlyozva ami nekem nagyon nem tetszett. De hogy ne tünjek ki anyira bár a ruhám ugy virított mint fekete közt a fehér, kértem egy sört. A pultos srác csak bámult valószínüleg azért mert én kértem a leggyengébb italt. Megan meg Niall is csak nézett de aztán belenyugodtak. A sört pohárba kaptam. A számhoz emeltem majd nagyot húztam belőle. Ez volt az első söröm az évek során. Ahogy a kortyot lenyeltem kirázott a hideg ami láttán a barátnőm s annak pasija kiröhögött. A hideg rázás ellenére izlett a sör ugyhogy kértem mégegyet. Aztán mégegyet meg mégegyet. Már az ötödik sörnél tartottam mikor Megan a kezembe nyomott egy ütősebb italt amitől igen jó kedvem lett. Táncoltunk mint a hülyék persze ebbe a terembe ki nem az. Aztán egyszercsak Niall és Megan eltüntek. Hiába kerestem iszákos barátaim de olyan volt minha tűt kerestem volna a szénakazalban. De ha nem keresem őket biztos előkerülnek. Vagy nem. Ugyhogy fojtattam a mulatozást míg nem belebotlottam egy helyes srácba. Persze rajta is volt tetkó meg mindenféle fajta pirszing. De ő elviselhetőbb volt mint a többiek akik észnélkül táncoltak már már egymás lábán mivelhogy fogyóban voltak a helyek. Az órám éjféli 1-et mutatott.
-Csak nem elakarsz menni?-hajolt a fülemhez a srác.-Mégcsak most pörög be a buli!
-De mennem kéne.-válaszoltam. Még maradni szerettem volna de Megan már biztos keres hogy hol a francba lehetek már.
-Ne már maradj még.-húzott magához majd a zenére táncolni kezdett. Én is felvettem a ritmust.
-Ez az csajszi.-röhögött. Ő is be volt szívva mint bárki más ezen a helyen.
Táncoltunk. A srác az egyik szám alatt elővett egy zacskót melyben fehér por volt. Odahúzott az egyik asztalhoz majd elém nyomta az anyagot.
-Hát ez mi a fene akar lenni??-kérdeztem már kábultan.
-Drog. Kokain. De ha erősebb kel van az is. Bár ahogy elnézem neked még a legyengébb is betesesz. És ingyen van csak most csak neked. -mosolygott fülig érő szájal.  Aztán inét már képszakadás.


Másnap reggel meglepődve ébredtem saját ágyamban. Nem tudom hogy de este valahogy haza kullogtam. Ez volt az utolsó foszlány amit fel tudtam eleveníteni. Aszem el is estem egyszer a küszöbben. Azért is fáj a csuklóm. Na meg a fejem az borzasztóan fáj a másnaposságtól. Körülnéztem és Megan barna szemeiben álapodtam meg.
-Hát te meg hol voltál tegnap Niall-lal?-kérdezem kíváncsian. -Ugy eltüntetek mint a kánfor.
-Az este elöbb eljöttünk és itthon fojtattuk a bulizást. Ha tudod miről beszélek.-mondta mosolyal az arcán. Szóval haza jöttek hancurozni, miközben engem meg othagytak egyedül egy csomó iszákos baromal. Ez szép!
-Jut eszembe. Ki volt az a srác aki tegnap haza hozott? Igencsak helyes gyerek volt! Volt valami? Mesélj már!
-A buliban igencsak sokat ittam és.....
-Hát hallod még nálam is többet.-vágta közbe szavaim. Megiletődve engedtem a mosolyt szétszéledni az arcomon.
-Jol van na. Csak jól éreztem magam életembe először. Ez olyan nagy bűn?-keltek benne egy kicsi lelkiismeretet majd fojtattom.-Hol is tartottam? Ja igen. Ő adta a kokaint.
-Te drogoztál?-kérdezte meglepődve.
-Igen de akkor is tiszta kába voltam mielött felszívtam volna a port szóval azt se tudtam hogy mit csinálok. De ne szólj közbe!!! -röhögöm el magam arcát látva. -Csak táncoltunk. Nem volt köztünk semmi. Meddig maradtam? És ha az a gyerek hozott haza akkor miért fáj a lábam? Mégis hány óra van ijenkor? És hol van Niall?-teljesen össze zavarodtam.
-Ha jól emlékszem éjféli 4-kor jöttél. És azért fáj a lábad mert valahogy leestél az ágyról. Én meg Niall raktunk visza nagy nehezen majd Niall haza ment ugy 5-6 óra fele. És most fél 1van.-mondta rápilantva az órájára.
- Na de felejtsük el a bulit menjünk el shopingolni!!! Na mit szolsz?-kérdezte felderült arcal. Erre én felpatantam az ágyról ami igencsak rosz ötlet volt mert elkapott a hányinger. Futottam a fürdőbe ahogy csak a lábam birta. Egy másodpercen mult hogy ne jöjjön ki az egész még a wc előtt. Mikor végeztem Megan csak röhögött.
-Üdv a másnaposok osztáján!!-préselte ki két röhögőgörcs közt a szavakat.
2 Órával késöbb
Mikor már nem kelett wc-ről ki-be futkozni eltudtunk menni vásárolgatni. Megan tudott egy tucat üzletet amiben egy csomó jó cucc volt. Vagy 8 boltot végigjártunk az egyikből sem jöttünk ki üres kézzel. A fáradságos nap után elmentünk egy klasz étterembe. Leültünk egy üres asztalhoz majd vártunk a pincérre. De ekkor egy nem várt személy jelent meg pincér ruhában.
-Ő meg mit keres itt?-hordtam le a barátnőmet.
Harry felénk tartott. El kell tünöm inét!


*Vera*