13. Rész-Most mit tettem??

Sziasztok Csajszik! Bocsánatot kérek hogy ilyen soká hozom az új részt, de teljesen belefeledkeztem a dolgaimba..... Azt sem tudom már hogy hol a fejem... Na de mindegy is.. Köszönjük a díjat!!! Nagyon meglepődtem mikor megláttam. Köszönjük!!!  http://harry-styles-fanfictswaganddark.blogspot.sk/p/dijak.html    ..Remélem tetszeni fog ez a rész is.. :D  Jó olvasást és további szép napot / estét!!!!!




"Több mint barátság,de kevesebb mint szerelem"Így igaz.....................
érzek valamit Harry iránt. De hogy mit az számomra is rejtély.Szerelmet? Vagy csupán csak barátságot kicsit megfűszerezve? Én tudom hogy Noah-t szeretem. Tudom hogy számára ez a szerelem egy nagyon komoly dolog. Sokat jelent neki ez a kapcsolat. Egy ilyen hűséges férfival még soha nem találkoztam mint ő. A szülei már kiskorában arra tanították hogy legyen hűséges, tisztelettudó stb, stb..... Ez olyasmi lehet számára mint a két kőbe vésett 10 parancsolat.

-Sam, Sam itt vagy? -Harry kimeresztett szemekkel néz rám. Még mindíg az ölében ülök. Most tiszta hülyének érzem magam.

-Öhm. Khm. Igen. -köszörültem meg a torkom, s nyögtem ki azt az egy szót. -Megyek és lezuhanyozok. -ezzel kimászok az öléből és a fürdőbe veszem az irányt. A frissítő zuhanyzás nagyon jó volt. Mikor kijöttem a fürdőből kiszállt a gőz. Ahogy vissza néztem rám tört a nevetés. Szaunát csináltam a fürdőből. Ekkor jelent meg Megan.

-Ez igen. Te aztán nem spóroltál a meleg vízzel. Nem is baj régen szaunáztam már. 

-Bocsi. Csak egy kicsit elengedtem magam. Kipróbálhatnád te is. -Megan csak mosolygott és belépett a gőzzel teli fürdőbe. 

-Jajj. Megan! Még itt van Harry? -kérdeztem.

-Már elment. Azt mondta hogy holnap jön és segíti megfőzni a karácsonyi vacsira a dolgokat. El kél a segítség.

-Ja igen persze el is felejtettem. Holnap karácsony. Hol jár az agyam?! Még be se csomagoltam az ajándékokat. -hát jó. Most maradhatok fent éjfélig becsomagolni a cuccust. Kellett nekem elfelejteni.

Miután sikerült az ajándékokat egytől egyig becsomagolni lefeküdtem aludni. Már majdnem elaludtam az egyik csomagoló pappiron. Ahogy lehunytam a szemem már el is aludtam.


Másnap reggel......

Mikor felkeltem Megan már kint sürgölődött a konyhában. 

-Jó reggelt álomszuszék. A halacskák rád várnak. Már alig várják hogy megpucold őket. Ja és vigyázz mert egy párat még fejbe kell kólintani. Nagy harcosok ezek. Ma reggel hozta őket Harry. Én még hozzá sem nyúltam még a zacskóhoz sem. Nem szeretek boncolni. És a halat is utálom szóval csak te vagy az aki harcba száll velük. Hajrá!!!! -az arcomat látva elkezdett röhögni..

-Te most komolyan gondolod hogy egy hallal fogok bohóckodni?! Hát ezt elcseszted kismaci korodba. -viccelődtem vele. -Én is utálom a halat. Hol van Harry majd megcsinálja ő? És mikor hozta a halat?

-1. Nem maci voltam hanem egy inci pinci kis baba. Aki olyan cuki volt hogy ha meglátnál kicsiként össze pisilnéd magad. 2.Harry már fél 8-kor itt volt. 3. Elküldtem a boltba. Pár cuccust kell még venni.

-Vagy úgy. Hát akkor a hal még várhat. Bár meg kéne nézni hogy nem e ugrált el.

-Ez igaz.  -kimentünk a nappaliba ahova Harry a halat rakta. Minden a helyén volt. Kicsit közelebb mentünk és ekkor az egyik hal nagyot csapott a farkával. Mi akkorát ugrottunk meg sikítottunk hogy szerintem még az egész város is zengett tőle.

-Azt a rohatt. Baszki. Szívrohamot kaptam...... -lihegtem.

-Nekem mondod. Én meg bepisiltem.... Na jó csak majdnem.. Na de ez durva volt. -röhögte el magát. -Asziszem hozom a kloffolót neked.

-Nekem? Minek? -Nézek rá meglepedten..

-Hát mondtam. Fejbekólintani... 

-Pfff... Na jó. Add ide. De csak azért hogy lásd milyen bátor tudok lenni.  -na jó igazából féltem de hát csak hülyültünk. Kezembe fogtam a kloffolót. Lassan közeledtem a zacskóhoz féltem hogy megint ugrik egyet. De nem tette. Hátra néztem és láttam hogy Megan is ugyanúgy koncentrál mint én. Még közelebb léptem már lesújtottam volna a zacskóra egy jókorát mikor valaki hirtelen megszólal a hátunk mögött. 

-Hát ti meg mi a francot csináltok??? -megint megijedtem de most ugy hogy még a kloffolót is eldobtam kis hijján múlt hogy nem találtam el vele Harry-t...

-Jesszusom Harry. Szívszélütést kapok miattad. Ma már másodjára. -mondom mutatóujjamat fenyegetően rázogatva. 

-Hát Sam. Legalább neked még száraz a gatyád. -ezzel elindult a mosdóba. Harry és én pedig hasunkat fogva nevettünk. 

-Másodjára csak kiengette.......





Pár órával késöbb..... 

Már mindenki itt van. Kivéve Noah-t. A halakat sikeresen felboncoltuk és megfőztük. És ezt most miért is mondtam többes számba?! Igazából Harry csinálta a dolog oroszlán részét. Na jó ez azért túlzás. Mindent ő csinált. És apa elégedett mosolyát látva jól is sikerült.

-Hmm. Nagyon finom lett. -konstatálta Zayn.



Miután mindenki végzett elkezdtünk ajándékokat osztogatni mindenféle jó kívánsággal. Apa és Megan na meg mindenki örült az ajándéknak. De aki legjobban örült azt nem is kell mondanom. Hát persze hogy Louis volt. Úgy táncolt a tőlem kapott répatortával mintha az élete szerelme lenne. Hirtelen görcsbe rándult a hasam. Gyorsan beszaladtam a mosdóba elfordítottam az ajtó kulcsot lehajtottam a vécé fedelét és ráültem össze görnyedve. Remélem senki nem látta meg. Biztosan a havi ciklusom jött meg. Gyorsan megnéztem de nem az volt. Akkor már csak a kajától lehet. Anyit ettem amennyi csak belém fért. Jajj nagyon fáj. Ekkor kopogtatás hallatszott. 

-Ki az? -kérdeztem.

-Én vagyok az Harry. - halottam rekedtes hangján az aggodalmat. Ezek szerint nem sikerült észrevétlenül kiosonnom. -Minden rendben? Kérlek engedj be... -odanyúltam az ajtóhoz és kinyitottam. Harry belépett és azonnal ölbe vett. 

-Mi a baj? -kérdezte már egyre aggodalmasan. -Falfehér vagy. 

-A hasam nagyon fáj. -ahogy kimondtam azonnal a pólóm alá nyúlt és cirógatni kezdte a hasam. Ekkor egy kis idő mulva izmaim elernyedtek és már csak egy pici szúrkálást éreztem a hasamnál. 

-Így már jobb?

-Igen. Köszönöm. -mondtam. -Senki nem vett észre rajtad kívül? -kérdeztem ahogy ő még mindíg a hasam simogatta.

-Nem. Senki. -de hirtelen az ajtó lassan nyílni kezdett. Istenem mond hogy nem Noah az! Az ajtó rettentő lassan nyílt, de olyan csiga lassan nem hogy kitudjak ugorni Harry szoros öleléséből. Az ajtó mögött egy ismerős pulóver színe jelent meg. Már tudtam ki az. És jól is gondoltam. Az ajtó kitárul és teljes ponpában megjelenik előttem Noah eltorzult arccal nézve minket. Jajjj, most mi lesz?!






*Vera*